5tengelyen -
biztos kézzel

A döntő feladatai

Mi történt a döntőn?

A döntő során az objektivitás és az azonos versenyfeltételek biztosítása miatt a szervezőknek nem volt lehetőségük arra, hogy a helyszínen kommentálják, vagy magyarázzák a feladatokat a nézők, szurkolók számára. Most, hogy a verseny véget ért, érdemes áttekinteni, milyen feladatokkal, milyen kihívásokkal is kellett megküzdeniük a döntősöknek, miközben külső szemlélő számára talán csak a látszólag céltalanul „körözgető-farolgató” járművek látványa maradt meg a versenyből.

A feladatok leírásához hozzá kell tennünk, hogy a gyakorlatok végrehajtását a pályabírók és a versenyhelyszín képzett instruktori gárdája folyamatosan figyelemmel kísérte, értékelte és pontozta, a versenyzők pedig rádióforgalmazással minden segítséget megkaptak ahhoz, hogy ne tévesszenek útvonalat a verseny a során, és pontosan tudják, melyik modulnál mi az előírt feladat.

A döntő ügyességi feladatsora 11 feladatból állt, melyeket három különböző járművel kellett végrehajtani. Az 1. és 2. feladathoz a versenyzők egy 11 tonna teherrel megrakott nyerges járműszerelvényt használtak. A 4-7. feladatokat egy szóló nyerges vontatóval, a 8-11. feladatokat pedig ugyanazokon az akadályokon egy úgynevezett becsukásgátló szerkezettel ellátott üres nyerges szerelvénnyel kellett teljesíteni. A becsukásgátló egy speciális műszaki szerkezet, amely a kerekek megcsúszása esetén a vontató és a félpótkocsi túl nagy betörését és a szerelvény sérülését, vagy borulását akadályozza meg. A feladatsorra 30 perces szintidő volt meghatározva, ezt minden döntős versenyző tartani tudta.

Hogy a pályán mi történt, azt az alábbi videofelvétel kiválóan prezentálja (köszönet a készítőnek, a döntőbe jutott Engárt Mihálynak):

Lássuk tehát sorrendben a feladatokat:

1. Átlagtartó verseny

A rakott szerelvénnyel kellett a pályán három nagy kört megtenni 10 perces rész-szintidőn belül úgy, hogy a három körben azonos részidőt kellett elérni; a leggyorsabb és leglassabb köridő közötti, 5 másodpercet meghaladó különbségért már pontlevonás járt. A pályán kikerülő akadályok nehezítették az egyenletes haladást, döntésükért, érintésükért szintén pontot vontunk le. A feladat szerint a három kör alatt a lehető legjobb – 1,9 liter, vagy ez alatti – átlagfogyasztást kellett teljesíteni, az ezt meghaladó fogyasztás „jutalma” szintén pontlevonás volt, 2,4 literes fogyasztás felett már egyáltalán nem járt pont. Az 1. feladattal 3000 pontot lehetett elérni, ez egyetlen versenyzőnek sikerült.

2. Kalodajáték

A nyerges szerelvénnyel hátramenetben egy 20x20 méteres négyzetbe kellett behajtani, majd maximum 2 előremeneti korrigálással megfordulni és kihajtani, a bóják, oszlopok érintése, vagy pályaelhagyás nélkül. A behajtás és forduló irányát a versenyző maga határozhatta meg. 3000 pontos feladat volt, a versenyzők fele hibátlanul végrehajtotta.

3. feladat: Baleseti helyszín

A feladatot a Magyar Vöröskereszt Pest megyei szervezete dolgozta ki és pontozta: a versenyzőnek egy frontális ütközés helyszínén kellett a szükséges intézkedéseket megtennie, amibe beletartozott a helyszín biztosítása, a két sérült – egy diabétesz-rohamos beteg, és egy gerincsérülés-gyanús sérült – ellátása, illetve a hatóság értesítése. 3000 pontos feladat volt, és itt nagyon sokat szórták el az értékes pontokat (a cukorbetegségre utaló jeleket csak két versenyző ismerte fel...)

4. feladat: Rántópad

A feladatot szóló nyerges vontatóval kellett végrehajtani: 40-45 km/h sebességgel rá kellett hajtani a csúszós burkolatra, a kifaroló szerelvényt „meg kellett fogni”, majd a vízfallal és bójákkal jelzett akadályokat kellett hibátlanul kikerülni. A jármű megtartása 1000 pontot ért, a további két kerülő manőverért hibátlan végrehajtás esetén újabb 1000 pont járt.

5. feladat: Kikerülés

A nyerges vontatóval 60-65 km/h sebesség mellett száraz burkolaton kellett kikerülő manővert végrehajtani, és a járművet vészfékezéssel álló helyzetre fékezni bójadöntés, bójaérintés nélkül, úgy, hogy a fékezést csak a kijelölt ponttól lehetett megkezdeni. 2000 pontos feladat volt, a hibák többsége a helytelen belépési sebességből, vagy a fékezés korai megkezdéséből adódott, de volt versenyző, aki bóját döntött, így nem ért el pontot.

6. feladat: Körpálya

30-35 km/h közötti sebességgel kellett a körpálya-modul csúszós burkolatán három gyors kikerülő manővert kellett végezni, az akadályok érintése nélkül. A versenyzők többségének nem okozott gondot a 2000 pontos feladat teljesítése.

7. feladat: Lejtős hajtűkanyar

A tanpálya lejtős hajtűkanyar moduljának csúszós felületén kellett lehajtani 25-30 km/h sebességgel, két gyors kikerülő manőverrel, az akadályok érintése nélkül, és olyan kanyarvétellel, ahol a jármű végig a csúszós burkolaton marad. Szintén 2000 pontos feladat volt, ahol a vétett hibák és a vesztett pontok elsősorban az előírtnál alacsonyabb sebességből fakadtak.

8-11. feladat

Az utolsó négy feladat megegyezett a 4-7. feladatsorral, azzal a különbséggel, hogy a manőverezéshez itt a becsukásgátló szerkezettel felszerelt nyerges szerelvényt kellett használni. A szerelvény jellegéből, nagyobb súlyából adódóan a csúszós felületeken való manőverezés látszólag nagyobb kihívás, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyzők kiválóan megbirkóztak a monstrum úton tartásával, a vétett hibák nagyobb része itt is az előírt belépési és haladási sebességek helytelen megválasztásából adódott. A 8-11. feladatnál megszerezhető 8000 pontból a 2. és 3. helyezett 7500 pontot ért el, a későbbi első helyezett pedig mind a 8000 pontot begyűjtötte.

Rakományellenőrzés

Külön feladat volt, melynek során a versenyzőnek egy félpótkocsin elhelyezett, előre összeállított, 3 részrakományból álló rakományt kellett átvizsgálnia, és értékelnie abból a szempontból, hogy a szállítmánnyal megrakott félpótkocsi alkalmas-e a nemzetközi forgalomban való közlekedésre és az ahhoz összeállított fuvarlevél kitöltése megfelelő-e. 15 rejtett hibát kellett felismerni 15 perces szintidő alatt, és a helyes feladat-végrehajtáshoz hozzátartozott a félpótkocsi megfelelő le- és visszaponyvázása is.

A 3000 pontos feladathoz további 1000 bónuszpont jár abban az esetben, ha a versenyző felismert egy rejtett hibát, az egyik kerék defektjét is. A legjobb elért eredmény 3600 pont volt (két versenyző is ennyit ért el azzal, hogy 2600 pontjuk mellé megszerezték az 1000 bónuszpontot is).